Hogyan születnek a mesekönyveim?
Volt már, hogy megkérdezték tőlem, hogyan születnek meg a meséim? Mi ihlet meg, mi alapján kezdek írni egy történetet? Valójában erre nem nagyon lehet pontos választ adni. Volt már, hogy álom alapján kezdtem írni valamit, volt, hogy csak megláttam valamit, ami megihletett. A személyre szóló mesék viszont olyan információk alapján születnek, amiket attól kapok, akinek a történet íródik.
Ihlet? Bármi lehet, ami előhívja az emberből. Meseíróként pedig tényleg bármi, hiszen szinte mindent meg lehet írni mese zsánerben, még a legrosszabb, legfájóbb dolgokat is. Ha megszáll az ihlet, akkor jöhet az írás. Olyankor általában megszűnik a külvilág. A meséknél ez elég rövid idő (legalábbis nálam), de amikor belekezdtem a regényírásba, akkor csak abban éltem és még azt sem hallottam meg néha, ha szóltak hozzám. A mesék például rajzfilmként, a regény pedig élőszereplős filmként jelenik meg az agyamban írás közben.
Megszületik a kézirat. Átolvasom rengetegszer, mert bétázásra sem szeretek olyat kiadni a kezemből, ami nekem nem tetszik vagy éppen sok benne a hiba. Így sem kerülhetjük ezeket el, hiszen az író agya másképp működik még olvasás közben is, mint az olvasóké. Másképp van a fejünkben a történet és hajlamosak vagyunk simán átsiklani hibákon a saját kéziratunkban.
Ezután jön a grafikai szerkesztés, hiszen az illusztrátorom ekkorra már jó esetben elkészült a rajzokkal. S mivel nem csak egyszerűen bekerülnek a kézirat szövegébe a kész illusztrációk, jó néhány napom rámegy ezek szerkesztésére. Minden mese egy felvezető címoldalt kap, külön illusztrációval, ezeket is szerkesztenem kell. Ezzel azonban semmi baj, mert imádom csinálni.
Amíg ezekkel foglalkozom, azok a kiválasztott emberek is elolvassák a kéziratot, akik ezt vállalják, s ha találnak valamilyen hibát, azt jelzik nekem, s én javítom.
Ezután kerül a kiadóhoz a kézirat korrektúrázásra. Ezt sosem hagynám ki, mert szükséges ahhoz, hogy minél kevesebb fogalmazási, helyesírási vagy éppen nyelvhelyességi hiba maradjon a szövegben. Amint visszakapom a korrektúrázott kéziratot, javítom és nekiállok a szöveg tördelésének, ami az illusztrációkkal ellátott, szerkesztett oldalakra kerül. Mivel csak Word programban tudom ezt megoldani (egyelőre még nincsen kiadványszerkesztő programom), a kész könyvben azért lesz néhány változás a szöveg elhelyezkedésénél, amikor a kiadónál is átnézik és szerkesztik. Viszont így ők is látják, milyen elképzeléseim vannak a belívvel kapcsolatban.
A borítókép illusztrációját is már készre szerkesztve küldöm, hiszen egy mesekönyvhöz ugyanolyan stílusú kép illik, mint ami a belívet díszíti. A nyomdakész borító viszont már a grafikus keze munkáját dicséri, mivel ő ismeri a nyomdai munkához ajánlott paramétereket.
Ha minden
készen van, nyomdakész az egész anyag, jöhet a megfelelő nyomda kiválasztása,
ami mily meglepő, leginkább az árajánlatokon múlik. Sajnos a mesekönyvek nyomdai költsége nagyon magas. Hiszen tele vannak színes illusztrációval, kemény fedelet kapnak (nekem még mindig az az igazi mesekönyv, ahol kemény a fedél). Lényegesen többe kerül egy mesekönyv nyomtatási költsége egy példányra kivetítve, mint egy regényé. Sajnos, de ez ellen nem tudunk tenni.
Ahogy megvan a nyertes nyomda,
indulhat a munka, s én, mint író türelmetlenül és nagyon kíváncsian várom a
végeredményt. Várom, hogy megszülessen legújabb irodalmi gyermekem, s végre a
kezemben tarthassam a kész könyvet.
Ebben a rövid videóban láthatjátok Mesevarázs című mesekönyvem nyomdai munkálatainak néhány mozzanatát.
Igazából leírhatjuk akárhányan egy könyv megszületésének folyamatát, az olvasó ezt akkor sem fogja tudni teljesen elképzelni, hiszen nem ő járja végig ezt az utat. Ráadásul ez az út egyáltalán nem egyforma. Ahogy író és író között is hatalmas a különbség, úgy a megszülető művek útjai is lehetnek teljesen különbözőek.
Érdekes, tanulságos betekintés az írásrejtelmeibe.👍
VálaszTörlésNem is olyan egyszerű dolog a könyvkiadás! Ugye? Köszönöm a hozzászólást! :)
Törlés